Fogalomtár

Ajánlat: A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okozhat.

Biztosító: Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggı tevékenységre jogosult.

Biztosított: A biztosítási szerződés fontos alanya. Az Ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig Ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Biztosítási esemény:  a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (töréskár, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

Bonus-malus besorolás: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó 2009. évi LXII. törvény 25.§ (1) bekezdése értelmében az üzemben tartó a kármentes idıszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

Casco: A casco a saját gépjárművünket védő vagyonbiztosítás, amely a gépjárműben keletkezett, szerződésben meghatározott károk bekövetkezése esetén nyújt fedezetet. Casco szerződést a gépjármű védelme érdekében, belátása szerint önkéntesen köthet a tulajdonos, vagy aki a gépjármű megóvásában egyébként érdekelt.

Elévülés: A kötelező biztosítást érintő keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el. A Ptk. 324. §. (1) bek. szerint a kártérítési követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Azonban a törvény az átlagosnál rövidebb elévülési határidőt szab az ún. veszélyes üzem működéséből eredő kár megtérítése iránti követelések érvényesítésére, e követelések három év alatt évülnek el.

Egyezségi megállapodás: Polgári jogi szerződés, amelyben a felek abban állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről véglegesen lemond.
A Biztosító által – a kárfelvétel alapján – megállapított kártérítési összeg, amelyet javítási számla benyújtása nélkül, ÁFA levonásával, nettó értéken szolgáltat. Az egyezségi elszámolás elfogadása egy lehetőség, ellenkező esetben a kártérítés javítási számla alapján történik (kivéve totálkár elszámolás).

Felróható magatartás: Akkor felróható valakinek a magatartása, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó magatartásának megítélésénél tehát egyfajta elvárhatóságot (zsinórmértéket) használ a jog, aminek alapja a károkozóval tipikusan hasonló helyzetben lévőkkel szembeni társadalmi elvárás, vagy követelmény.
Például amikor egy olajfolton megcsúszó autó kártérítést követel az útkezelőtől, akkor a bíró azt vizsgálja, hogy mi lehet a jogos elvárás az útkezelőtől. Ha azt állapítja meg, hogy csak az elvárható, hogy a közútkezelő hozzon létre útkarbantartó szervezetet, határozza meg feladatait, és ellenerőzze azt, akkor nem felróható a magatartása, ha ennek eleget tett. (EBH 2000.196)

Információs Központ (MABISZ): A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet. A károsult tehát az Információs Központhoz fordulhat, ha szeretné megtudni, hogy a neki kárt okozó jármű melyik biztosítónál rendelkezik kötelezı gépjármű-felelősségbiztosítással.

Járadék: Olyan kártérítési mód, amelynek esetén a károsult rendszeres időközönként, többnyire azonos összegű kártérítésre tarthat igényt (pl.: jövedelempótló, tartáspótló járadék, stb.).

Jogalap elbírálás: A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó adatok és körülmények értékelése, amelynek nyomán eldöntendő, hogy fennállnak-e és milyen arányban a jogszabályban, és a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek a kártérítés, illetve a biztosítási szolgáltatás nyújtására.

Kárenyhítés: A már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentı magatartás. Ellentétben a kármegelőzéssel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat! A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. A Biztosító nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.
Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

Káresemény (gépjármű-biztosítás estén): Egy adott időpontban váratlanul bekövetkezett biztosítási esemény, függetlenül a résztvevők számától és attól, hány gépjármű, tárgy rongálódott, illetve személy sérült meg. Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő kár egy káreseménynek minősül.

Kárrendezés: A kár bejelentésétől a végleges kifizetéséig/ végleges elutasításáig tartó munkafolyamatok összessége. Bele- tartozhat az igényjogosultság megállapítása, a biztosítási események bekövetkezésének vizsgálata és ezen belül a káresemény okainak megállapítása, a kárnak okmányok alapján történő és/vagy helyszíni felmérése, a becslés alapján az összegszerű kár megállapítása, kárjegyzőkönyv felvétele, végül döntésre, kifizetésre való előkészítése és a jogos kártérítés folyósítása.

Károsult: Az a személy, akinek testi/szellemi épségében, illetve vagyonában károsodás következett be.

Kártalanítási Számla: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók vagy – a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal – az ismeretlen üzembentartók gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: Magyarországon gépjármű és segédmotoros kerékpár csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik – ilyen üzletággal foglalkozó – biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok közül – a rendőrség – is ellenőrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtől számított 60. napon a szerződés automatikusan megszűnik. Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).

Közrehatás: Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
Ezek a szabályok érvényesek a gépjármű felelősségi károk esetében, ahol a károsult felróható magatartása, közrehatása a káresemény bekövetkezésében kármegosztáshoz vezethet. (Például a károkozó gépjármű vezetője nem adta meg az elsőbbséget, a károsult gépjárművezetője pedig a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett.)

Közvetítői eljárás: A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének (vagy a büntetés korlátlan enyhítésének) olyan módja vagy lehetősége, mely eredményeként a gyanúsított azért mentesül a tettének büntetőjogi következményei alól (vagy bűncselekmény elkövetése esetén azért lesz a büntetése korlátlanul enyhíthető), mert – az egyéb, konjunktív feltételek teljesítése mellett – a sértettnek okozott sérelmet a sértett által is elfogadott módon jóváteszi amellett, hogy célja az elkövető jövőbeni jogkövető magatartásának elősegítése is, azaz a büntetés fő céljának, a speciális prevenciónak a más módon való elérése is. Az elkövető és sértett közötti megállapodás ugyanakkor nem az ügyészség vagy bíróság előtt jön létre, hanem az ezektől független közvetítő előtt, így sikeressége esetén ezeknek a szerveknek a tehermentesítésére is alkalmas, valamint sokkal kevésbé időigényes is, mint a jogerős ítéletig vezető út a büntetőeljárásban.

MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége, a biztosítótársaságok országos szakmai érdekképviseleti szervezete. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés).

Mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerződő, illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.

Munkahelyi baleset: Munkabalesetnek tekinthető minden olyan baleset, amely a munkavállalót a munkavégzés során, illetve azzal összefüggésben éri, tehát a munkához kapcsolódó közlekedés, üzemi étkeztetés, anyagvételezés és anyagmozgatás, tisztálkodás, vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás során. A munkavállalót otthonából a munkahelyére, illetve a munkahelyéről otthonába való közlekedés közben érő baleset is lehet munkabaleset, de csak akkor, ha a munkavállaló az utazáshoz a munkáltató járművét használja.

Regresszió: Visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is érvényesíteni köteles, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)

Sérelemdíj: A sérelemdíj a 2014. március 15-én hatályba lépett magyar Polgári Törvénykönyv által bevezetett egyik új jogintézmény. A korábbi Ptk. értelmében a kártérítés megítéléshez a sértettnek bizonyítani kellett, hogy kára származott a személyiségi joga megsértéséből. Az új rendelkezések szerint azonban a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolja. Önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére. A korábbi Ptk.[2] 75-85. §-a szabályozta a személyiségi jogok kérdéskörét. A korábbi Ptk. személyhez fűződő jogokról, míg a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) személyiségi jogokról rendelkezik.
Szerződő: A biztosítás szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést (ajánlat), Ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is.

Üzemi baleset: Az üzemi baleset a munkabalesetnél tágabb fogalom. Az üzemi balesetet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény definiálja. Ennek értelmében üzemi balesetnek számítanak azon balesetek is, amelyek a sérültet otthonából a munkahelyére, illetve a munkahelyéről otthonába való közlekedés során érik. A munkáltató csak akkor kerülheti el a felelősségre vonást munkahelyi vagy üzemi baleset esetén, ha teljesítette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazta követelményeket. Ezek közé tartoznak például az alábbiak: a munkáltatónak be kell tartania és tartatnia a munkavédelmi előírásokat, gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók megismerkedjenek a biztonságos munkavégzés szabályaival, biztosítania kell a szükséges védőeszközöket, illetve ellenőriznie azok viselését.

Vagyoni kár: Vagyoni kár a károsult vagyonában megállapítható bármilyen értékcsökkenés (pl. sérült ruházat, mobiltelefon, otthoni lábadozás miatt megemelkedett rezsiköltség stb.), de ide tartozik az elmaradt jövedelem, a keresetveszteség is, valamint mindazon kiadások, melyek a baleset miatti rehabilitációhoz, felépüléshez szükségesek: pl. gyógyászati segédeszközök kiadásai. A vagyoni károk közé sorolják a járadékokat is, melyeket megállapításuk esetén a baleset napjáig visszamenőleges hatállyal egy összegben megfizetnek és jövőbeni havi összegük egyösszegű megváltása is kérhető. Járadékigény alapos lehet pl. a folyamatosan szükséges gyógyszer, háztartási kisegítő és egyéb címeken. De jövedelem-pótló járadékra lehetnek jogosultak a balesetben elhunyt személy közeli hozzátartozói (férj, feleség, gyerekek) is.

Veszélyes üzem: Olyan tevékenység folytatása, amely az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a károkozás igazolhatóan elháríthatatlan külső okra vezethető vissza. A gépjárművezetés, de számos munkahelyi gép-, targonca stb. kezelés is veszélyes üzemnek minősül.